Válás következményei !

 

Nem feledkezhetünk el arról, hogy a válás egyik fontos következményeképpen az elvált házastársak, illetve a válás által érintett gyerekek esélye megnõ, hogy az átmeneti vagy tartós szegénységi csoportba kerüljenek. A társadalom többsége számára tehát továbbra is a (legalább) két kereset biztosítja a szegénység elkerülését. Ezt az emberek pontosan érzékelik is, hisz 1988 óta jelentõsen nõtt azok száma, akik szerint a házasság legfõbb értéke az anyagi biztonság. Az, hogy ennek ellenére nõ azok száma, akik nem ezt a családi formát választják, arra utal, hogy a házasság, mint intézmény válságban van a mai Magyarországon!

A házasság, mint tradicionálisan elterjedt, egyben magasra értékelt együttélési forma volt, mára érezhetõen veszített népszerûségébõl. A házasodási életkor kitolódását tapasztaljuk, tehát a fiatalok jelentõs része az elõzõ évtizedekhez képest halasztja házasságkötését. A fiatalok egy része így tovább marad gyerek státuszban a szülõi házban, más részük viszont az élettársi viszonyt választja a házasság helyett. A házasságkötés nélküli együttélés napjainkban a fiatalok egy részének elterjedt együttélési formájává kezd válni. Az elváltak újraházasodása szintén csökkent. A férfiak átlagosan korábbi halálozása, illetve rossz halandósági viszonyai miatt a nõk jelentõs része kerül élete utolsó éveiben özvegy családi állapotba. Az özvegység, annak anyagi, lelki és társadalmi következményeivel elsõsorban tehát "nõi" probléma. A válások száma a kilencvenes évek végére ismét növekedett. A vélemények, attitûdök szintjén megfigyelhetjük a házasság egyes értékeinek, fontosságának megkérdõjelezését, az élettársi viszony és a válás elfogadottságát. Ezek a folyamatok nem napjainkban kezdõdtek, hanem többségük már a nyolcvanas években. A rendszerváltás tehát nagy valószínûséggel nem kiváltója, okozója ezeknek a változásoknak, inkább csak a folyamatok erõsítõje, továbbvivõje.