"Az alkohol öl, butít
és nyomorba dönt"
Korunk egyik legsúlyosabb
és a legtöbb szövõdménnyel
járó népbetegsége az alkoholizmus.
Az alkohol pusztító
hatása visszafordíthatatlan folyamat, azaz
irreverzibilis. Az alkoholfogyasztáshoz - mint
legális droghoz - mindig talál az ember
alkalmat. Van, aki unalmában, bánatában,
jókedvében, üzleti okok végett,
iszik. Azt azonban senki sem veszi figyelembe, hogy helyrehozhatatlan
fizikai és pszichikai károsodásokat
okoz. Az idült alkoholista nemcsak önmagát,
de elõbb-utóbb családja, környezete
életét is tönkreteszi.
Az alkoholnak tehát a társadalmi
veszélye is jelentõs. Ha az anya iszik a
terhesség alatt, a csecsemõnek nagy esélyt
biztosít arra, hogy alkoholszindrómával
szülessen. Ez maradandó fizikai és
idegrendszeri károsodást jelent.
Az alkoholizmus én-mániát okoz. Az
alkoholistáknak nem szándékosan nõ
meg az egojuk A beteg egók hatalomra vágynak,
uralkodni akarnak másokon. A hatalommal való
visszaélés már a családban
elkezdõdik. Az alkoholisták erõszakosságának
és durvaságának legnagyobb terhét
a családok viselik. Az alkoholista énjét
egy követelõ, könyörtelen úr
birtokolja, amit alkoholfüggõségnek
nevezünk. Szomorúan tapasztaljuk, hogy ennek
a betegségnek a korhatára egyre lejjebb
csúszik.
Nem ritkán találkozni
az esti discoból haza fele tartó fiatalok
csoportjával, akiknél a delírium
a falkaszellemmel kiegészülve, törés
zúzásba, vagy egyéb agresszivitásba
nyilvánul meg. Nem kelt feltûnést,
egy fiatalok által látogatott szórakozó
helyen, ha egy táncoló pár, a lány
amúgy is rövid szoknyát feltolva, a
partner nyilvánosan bent jár a lány
bugyijában! Ne adj Isten, ha közönség
sikerük van, akkor még tovább is mennek!
Hol van a törvény, ill. az állami
vezetõk, a kiszolgáló személyzet,
a rendõrség, a szülõk, a tanárok
felelõssége?
Az állami
vezetés: õk azok, akik a legtöbbet
tehetnének, azt gondolom, a kormány, a törvényhozók
az elsõ számú felelõsek a
fiatlság tragédiájáért!
A cigarettánál ezerszer nagyobb veszéllyel
állunk szemben a jelenség miatt! Nem elég
törvényt alkotni, azt be is kellene tartatni!
Amerikában és Angliában 21 év
alatti nem léphet be azokba a helyiségekbe,
ahol alkoholt árusítanak! Ha ott netán
tetten érik az ifjúsági rendõrök
(mert ott ilyen is van!) a szórakozó helyet,
hogy nem kiszolgálták a 21 év alattit,
henem elég, ha csupán bent tartózkodik,
akkor 5 és 10 ezer font ( 2,5 és 5 millió
forint) a büntetés! Érdemes lenne a
kormányoknak elgondolkodni, mert bevétel
azért kell, hogy a jövedéki adóból,
vagy a fiataljainkat megmentõ büntetésbõl
lenne e több bevétel?
A kiszolgáló
személyzet: bevétel orientál,
legtöbb esetben még a 14 évest is kiszolgálják
a profit és nyereség érdekében,
de elnézik, hogy a 18 éves rendelje és
vigye ki az italt a 14 évesnek!
Rendõrség:
egy alkalommal magam szóltam a helyiségben
levõ rendõrnek a 14 éves kislány
alkohollal való kiszolgálásáért.
A válasz hallatán még nekem volt
szégyenérzetem. - Nem az én felelõsségem,
ha innét elzavarom, bemegy a másik helyre!
Apja, anyja elengedi az éjszakába, akkor
számoljon ezzel! Majd, úgy 10 perc múlva
a pult sarkán itta a kávéját,
a pincérrel beszélgetve, miközben a
12 évesek két lépésre mellette
részegedtek le!
Szülõ: a szintén
elsõdleges felelõs! Örül, ha nincs
otthon a gyerek, mert akkor szabadon fogadhatja a partnerét.
Meg egyébként sem tud mit kezdeni a gyerek
akaratával!
Tanár: a közelmúltban
rúgtak ki egy tanárnõt, aki ellen
a saját diákjai lázadtak, mert a
discóban 3 hónapos terhesen, hulla részegen
a táncparketten közel meztelenül fetrengett
a társával! Majd másnap tekintély
elvével minõsítette azt, aki nem
tud egy szórakozó helyen ellazulni! Ugyanez
a tanár osztály kiránduláson
együtt részegedett le, a többségben
levõ, ám kihúzó sznobok szeme
láttára.
Honnét indul mindez, a családból,
a középiskolából, a fõiskola
és az egyetemek ivási trendjébõl,
szokásaiból! Sikk az alkohol. Felold, megszabadít
a gátlásoktól, hétköznapi
terheket kisidõre elfelejteti, miközben függõvé
tesz, emberi mivoltunktól megfoszt. miközben
nagy buli inni!
Példa erre az alábbi
képsor.
|
Az
alkoholizmus nem új keletû!
Nézzük
csak pl. az 1894. év (száz évvel
ezelõtti) adatait:
A testi sértés miatt feljelentett 2275 egyén
közül ittas volt 68.7%, az emberölés
és kisérlete miatt feljelentettek közül
46.3%, a szeméremelleni büncselekményekért
feljelentettek közül 32.4%, rágalmazás
és becsületsértés miatt feljelentettek
közül 11.2%.
Egy czik kerete szükebb, semhogy abban az alkoholizmus
terjedésének minden okára kiterjeszkedni
lehessen, de annyi bizonyos, hogy a legfobb ok a szeszes
italok kimérésére jogosult üzletek
tulságos számában rejlik, a mire
a rendorség annyiszor reá mutatott, de ugy
látszik, eredménytelenül.
Már 1892-ben kérte a rendorség ez
üzletek korlátozását olykép,
hogy minden 250 lakosra essék csak egy italméro
üzlet.
1894-ben a szeszes italok kimérésére
jogositott kávéházakat és
kávéméréseket nem is számitva,
Budapesten 2505, Ujpesten 160, Rákos-Palotán
32 volt ez üzletek száma. A fováros
népességével összehasonlitva,
Budapesten minden 215, Ujpesten minden 147 és Rákos-Palotán
minden 196 lélekre esik egy üzlet, a mi nagyon
magas szám.
Vagy vegyük a szaporodás számait, ezek
még inkább feltüntetik az alkoholizmus
terjesztésének csaknem szédületes
emelkedését.
1892-tol 1895 végéig ugyanis a vendéglok
és korcsmák száma 1375-rol 1558-ra
emelkedett, vagyis 3 év alatt 13.3%-kal, a nagypálinkamérések
száma pedig 195-rol 382-re, a mi 3 év alatt
96 százaléknak felel meg.
Már pedig a közszükséglet épen
nem kivánt ilyen szaporodást, akár
a népességszaporodást, akár
az idegenforgalmat tekintjük is. De különösen
nem a pálinkamérésekbol, a melyek
a demoralizáció felé terelik a szegényebb
néposztályt, a melyeknek a számát
épen e miatt közbiztonsági és
közerkölcsiségi szempontból a
legszükebbre kellene megszabni. S e helyett azt látjuk,
hogy a nagypálinkamérések száma
mutatja a legnagyobb emelkedést. Valósággal
gomba módra szaporodnak ezek a butitkok.
A liget felé alig épül egy ház
fel, még nedvesek a falak a friss vakolástól,
de már kis- vagy nagypálikamérések
vannak bennük. Soha annyi részeg embert nem
láttam nap-nap után - mint a Csömöri-uton,
igazán megcsömörlik az ember tolük.
Különben a Kerepesi-ut sem különb.
Visszataszitóbb jeleneteket keresve se találhat
az ember mint a milyeneket a Kerepesi-uton levo butikokban
és azok elott láthatni. Idegenbol jövo
emberekre, a kik a vasutról befelé jönnek,
mondhatom nagyon kellemes benyomást tesz ez a látvány.
Hozott a város ugyan egy szabályrendeletet,
mely megszünteti egyes utakon és utczákon
a pálinkaméréseket, de hát
a régi jogot respektálni kell s igy nehéz
kibojtölni a megszünésüket.
Meg kellene vonni elvégre is a határokat,
a meddig a pálinkamérések szaporitása
elmehet, mert hiába, egy fovárosnál
nem szabad a rideg financziális szempontokat tartani
folyton a szem elott. Nem szabad a financziális
elonyökért feláldozni a morális
elonyöket, a melyek nem becsülendok kisebbre
amannál.
Ugy is sok tényezo müködik közre
egy világváros kriminalitásának
emelésében, minek azt még növelni
az alkoholizmus mesterséges terjesztésével,
a pálinkamérések utján.
(1894 április 26.)
|