A Magyar Köztársaság Zászlaja

Már a nomád magyaroknak is voltak zászlóik, minden törzsnek a sajátja. Semmivel nem bizonyítható azonban, hogy a fejedelem használta a turulmadaras fekete zászlót. Árpád fejedelem háromszögletû vörös zászlaja a letelepedés után kiegészült egy fehér kereszttel. Az Árpádok vörös-fehér sávos vagy kettõs kereszttel díszített zászlót használtak, az Anjouk a vörös-fehér sávok mellé a liliomot is felvették. A vegyesházi királyok szintén a saját családi színeiket egyesítették a vörös-fehér színekkel. A Habsburg-dinasztia megszüntette a jelképek magyar jellegét.

Magyarország nemzeti színei (piros-fehér-zöld) II. Mátyás király idején, 1618-ban szerepeltek elõször együtt egy pecsétzsinóron. A zöld szín alighanem a címerbõl került a piros és a fehér mellé. A zöld szín a 16. századtól rendszertelenül jelenik meg a zászlókon. Az elsõ zászló, amelyen együtt szerepel a három szín, 1601-bõl származik, ezt a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak. A francia forradalom és a francia trikolór hatására a három szín új értelmezést kapott, a reformkorban pedig a függetlenség és a szabadság jelképe volt.

1848. XXI. törvénycikk a nemzeti Színrõl és az ország Czímerérõl

1. A nemzeti és ország czímere õsi jogaiba visszaállíttatik.
2. Ennélfogva a háromszínû rózsa polgári jelképeken újra fölvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden középületeknél s köz- intézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és az ország czímere használtassék. - Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagytván, hogy az ország czímere mellett, saját színeiket és czímerüket is használhassák.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc elsõ sikereinek eredményeként "a nemzeti szín és az ország címere õsi jogaiba visszaállíttatik!" A vörös az erõt, a fehér a hûséget, a zöld a reményt szimbolizálta. A királyság idején a királyi korona a magyar nemzeti zászló részét képezte.

Hivatalosan a kiegyezéstõl használható ismét a magyar zászló, amelynek közepén megtalálható a nemzeti címer. A nemzeti zászló a mai napig a piros-fehér-zöld színû.

1945 után a korona nélküli, úgynevezett Kossuth-címer került a zászlóra. Az 1949. évi Alkotmány a címert - a hagyományokat és a történelmi jogfolytonosságot figyelmen kívül hagyva - a népköztársasági címerrel váltotta fel. A rendszerváltozás óta ismét a koronás címer díszíti a piros-fehér-zöld színû nemzeti lobogót.

A zászló általában
Stratégiai segédeszköz, amely azt a célt szolgálta, hogy nagy távolságból is áttekinthetõk legyenek az egyes csapategységek késõbb szimbólummá vált, hirdetve egy-egy csapategység dicsõségét egy nemzet vagy egy személy jelképe rúdra erõsített egyedi megkülönböztetõ jelkép minden oldalról felismerhetõ, könnyû, hordozható átveszi és meg is haladja címer szerepét szélesebb alkalmazhatósága miatt.

Használati szabályok
A nemzeti zászló a nemzet minden polgára számára az egyik legfontosabb jelkép, amely kifejezi az identitást és a polgárok összetartozását. Tisztelet a zászló iránt, ha mindenki tisztában van annak helyes használatával. Egy nemzeti zászló alá nem lehet felvonni egy másikat. Ha több zászló lobog egy helyen, mindegyik rúdnak azonos hosszúságúnak, a zászlók méretének pedig azonosnak kell lennie. Nemzetközi rendezvények alkalmával a zászlókat az országok angol nevének sorrendjében kell felvonni. Két állam esetén a vendéglátó ország zászlója kerüljön bal oldalra.

Ha a zászlók csokorban vannak, a saját zászlónknak kell középen lennie.